A 60-as évek divatja a modern stílus, az avantgárd elemek és a társadalmi változások hatására alakult ki, különösen azon fiatalok körében, akik elutasították a korábbi évtizedek konzervatív öltözködési normáit. Ebben az évtizedben született meg a „mod” stílus, a pszichedelikus színek, valamint a bohémebb, hippi beütésű divatirányzatok. A korszakot a merész színek, különleges minták és új szabásvonalak jellemzik.
A mod stílus és a mini divat robbanása
A miniszoknya térhódítása
A 60-as évek divatjának talán legmeghatározóbb mérföldköve a miniszoknya, amelyet Mary Quant angol divattervezőnek köszönhetünk. A miniszoknya megjelenése forradalmi volt, mivel korábban a nőknek nem volt szabad ilyen rövid ruhadarabokat viselni. A térd fölé érő szoknyahossz forradalmasította a női divatot, hiszen a nők korábban nem viselhettek ilyen rövid ruhadarabokat nyilvánosan. A miniszoknya az önállóság és a szabadság szimbólumává vált, amelyet a fiatalok gyorsan magukénak éreztek.
A tervezőnő a 20. század divattörténelmének egyik legkiemelkedőbb alakjává vált, aki gyökerestől átformálta az akkori trendeket. Quant neve nemcsak a merész miniszoknyához fűződik, hanem hozzá lehet kötni a rövidnadrágot, a vibráló színű harisnyákat és az egyberészes overálokat is. Ahogy ő maga mondta: nem állt szándékában kivárni a női szabadságjogok kivívását, így saját divatforradalmat indított, hogy megmentse az 1950-es és 1960-as évek fiatal nőit attól, hogy az anyjuk öltözködési szabályait kelljen követniük.

Twiggy és az androgün divat
Az ikonikus modell Twiggy a 60-as évek mod stílusának egyik legismertebb arca lett, aki rövid hajával és androgün megjelenésével újraírta a szépségideálokat. A mod stílusban a vonalak, a geometriai minták és a színes ruhadarabok kerültek előtérbe, és ezek különleges sminkkel egészítették ki, pontosan a tiszta vastag, fekete tusvonalak és a műszempillák domináltak.
Pszichedelikus minták és a hippi mozgalom hatása
A színes minták és anyagok
A 60-as évek második felében a divatban is megjelentek a pszichedelikus minták és a merész színek, amelyek gyakran visszatükrözték a korabeli zenei és kulturális mozgalmakat. A vibráló narancssárga, rózsaszín, lila és zöld árnyalatok minden ruhadarabon megjelentek, legyen az ing, szoknya vagy nadrág.
A hippi stílus és a természetesség felé fordulás
Az 1960-as évek elején kibontakozó hippi korszak eredetileg egy ifjúsági mozgalomként kezdődött az Egyesült Államokban. A hippi életérzés szorosan összefonódott a szexuális forradalommal, valamint a „Make love, not war!” (Szeretkezz, ne háborúzz!) háborúellenes jelszóval. Művészeti önkifejezésük, a spirituális utazások és a természettel való újra egyesülés felé a tudatmódosító szerek (LSD, varázsgomba) csodaországa nyitotta meg az utat. A hippi hedonizmus természetesen a pszichedelikus rockzenével vált teljessé. Az egyetlen alkalommal megrendezett 1969-es Woodstocki fesztivál a hippi szubkultúra szimbólumává vált. A pszichedelikus mintákkal díszített ruházat, a hosszú hajviselet és a jellegzetes trapéznadrágok révén radikális divatot teremtettek, amely máig visszaköszön a fesztiválok világában.

Híres divattervezők és ikonok, akik meghatározták a korszakot, sőt túl is szárnyalták azt
Pierre Cardin és az űrkorszak divatja
Pierre Cardin francia divattervező új, futurisztikus látásmóddal gazdagította a 60-as éveket.
Ő volt az egyik első, aki a „space age” stílust képviselte, és ruháin fémes anyagokat, futurisztikus formákat és űrutazásra emlékeztető elemeket használt.

Kezdetben Christian Diornál dolgozott, ahol a kosztümök és kabátok felelőse volt – ez a pozíció hagyományosan férfiaknak volt fenntartva –, egészen 1950-ig. Az „új stílus” a New Look megteremtői közé tartozott, amely a formát követve rövid, alakot hangsúlyozó szoknyákat alkotott. Itt született meg a híres bárkosztümje: egy hosszú fekete szoknyából és egy testhez simuló, santung anyagból készült kabátból állt. (Míg a háború előtt a női ruhák elsősorban önmagukban hordozták a szépséget, és csak emelték ki a test vonalait, a New Look már a női alak előtérbe helyezésére törekedett.)
1949-ben saját divatházat alapított. Azok után, hogy Christian Dior és Elsa Schiaparelli – az avantgárd divat ikonjának – szárnyai alatt tanult, egyértelművé vált, hogy Pierre Cardin nemcsak tehetséges tervező, hanem valódi újító.
Karrierje 1951-ben indult be a velencei álarcosbálra tervezett jelmezeivel. Első női kollekcióját 1953-ban mutatta be, majd egy régebbi piacra dobott szokatlan ruhadarabja, a buborékruha nemzetközi elismerést hozott neki.
A női divatot csinosabbá és elegánsabbá tette, ám igazi hírnevét elsősorban a férfidivat forradalmasítójaként szerezte meg.
A hagyományos angol merevséggel szakítva, nem csupán ruhákat, hanem kiegészítőket is terveztek a férfiak számára. Cardin az üzleti életben is úttörőnek bizonyult: elsőként alkalmazta saját nevét márkaként, és licencüzleteket nyitott előbb Franciaországban, majd szerte a világon, ezzel az haute couture-t közelebb hozta a nagyközönséghez. Ő találta fel a prêt-à-porter-t, vagyis a kész viseletet, amely elegáns és sorozatgyártott ruhákat tett elérhetővé. Modelljei megvásárolhatóak voltak a Lafayette Áruházban. Üzleti számításai beváltak, és vagyona gyorsan növekedni kezdett; kollekciói egyszerre voltak elegánsak, kifinomultak, de megfizethetőek.
1954-ben nyitotta meg első butikját nők számára, az Eve-et, majd 1957-ben a férfiaknak az Adam-ot.
Vállalatát úgy szervezte meg, hogy ruhái nagy mennyiségben, gépekkel készüljenek, így elérhetők legyenek széles körben, nem csupán kis szériában.
Yves Saint Laurent és a női öltönyök elterjedése
Yves Saint Laurent a női öltöny bevezetésével forradalmasította a női divatot a 60-as években. A „Le Smoking” nevű öltöny lehetővé tette, hogy a nők magabiztosan és elegánsan öltözködjenek, ezzel új fejezetet nyitva a női divatban. Yves Saint Laurent kifinomult szabásvonalai és a férfias, mégis nőies ruhadarabjai hamar népszerű váltak, különösen az erős, független nők körében.

A hatvanas években Saint Laurent merész, formabontó tervezései sokszor keltettek feltűnést, hiszen ő volt az egyik első, aki áttetsző anyagokból készített modelleket (Nude-Look).
A hatvanas-hetvenes években az Yves Saint Laurent divatház olyan trendeket hozott divatba, amelyek nem csupán népszerű váltak, hanem sok esetben ő indította el őket: ilyen volt a Beatnik-stílus, a tweedöltönyök, a szűk szabású nadrágok és a térdig érő csizmák. 1966-ban pedig bemutatta az azóta ikonikus női nadrágkosztümöt. Ugyanebben az évben nyitotta meg első prêt-à-porter üzletét Párizsban, saját neve alatt, és az YSL-logó ismertté vált.
Az YSL ruháit a közönség a kezdetektől rajongva fogadta, ám a kritikusok sokszor fenntartásokkal viszonyultak hozzájuk – ez az ellenmondás végig kísérte a divatház történetét. Sikerekkel teli és nehezebb időszakok váltották egymást, de ha Yves Saint Laurent munkásságából egy dolgot kellene kiemelni, az mindenképp az lenne, hogy ő volt az, aki szmokingot adott a nőkre, és ő az, aki a nadrágkosztümöt szuperszexivé tette. Ezzel többet tett a női emancipációért, mint számos harcos feminista: lehetővé tette, hogy a női business look megszabaduljon a régi beidegződésektől anélkül, hogy elveszítené nőies jellegét.

Comments are closed.